Sminkelésben nem vagyok otthon, de elég sok infót találsz róla, ha utánanézel. „Mindenhez” lehet saját template fájlt készíteni.

http://www.webwiseone.com/node/99/organic+groups+business+tool

Üdvözlettel:
Hajas Tamás

Abban igaza van pp-nek, hogy nem érdemes több esetet is lefedni, túl sok lenne a különbség. De amit írtál, az indulásnak pont elég. Nem annyira kézikönyv, inkább amolyan Quickstart Guide. És ez jó, mert senki nem fog elolvasni 40 oldalt. De 3-4 képekkel teli oldal ami tisztázza az alapvető fogalmakat, az jól jöhet. És pont az alapok vannak benne: regisztrálás, tartalomföltöltés.

Esetleg küldd be a forrását is, és ki-ki hozzáírhat még amit gondol.

Már tegnap agyaltam rajta, de az előttem szólók hozzászólásai is bebizonyították számomra, hogy el kellene dönteni, hogy kinek a számára készül a kézikönyv.
Véleményem szerint, Gusztáv nem a portálépítők számára kívánt kézikönyvet készíteni, hanem azok számára, akik egyszerűen csak használni szeretnék a már beállított, működő portált, vagyis szeretnének cikkeket, híreket, képeket, … feltölteni, fórumozni, stb. A célközönségként tehát én azok számára készítenék kézikönyvet, akik már régóta használják a netet, nézelődnek, szörfölgetnek, de interaktív közösségi oldalt még nem használtak, viszont szeretnének.
A gond csak az, hogy ez a célközönség is nagyon különböző. Lehet ő egy informatikai vénával megáldott főiskolás, aki egy közösségi oldal felhasználója, de lehet egy falusi polgármester, aki szeretne híreket feltölteni a község honlapjára. Gondolom világos, hogy mindkét felhasználó számára más úton kell átadni azt a tudást, ami a portál használatához kell. Márpedig e tudás - minél szélesebb réteg számára való - átadására fel kellene készülni.
A konstruktív pedagógia a tanulást egy építési folyamatként értelmezi, tehát a tudást nem a tanító adja át a tanulónak, hanem azt a tanuló egy folyamat során építi fel magában. Ami még nagyon fontos ebben a tanulásfelfogásban az az úgynevezett. megelőző tudás, mert mindenki tart valahol a tudásépítés folyamatában. Ez adja a fő különbséget a főiskolás és a falusi polgármester közt.
A tanulási folyamatot úgy lehet elképzelni, hogy a tanulás kezdetén a tanulót a tevékenység elkezdéséhez szükséges (és nem több) ismerettel kell ellátni. A tevékenység során a tanulónak előbb, vagy utóbb igénye mutatkozik az addig végzettnél fejlettebb tevékenység elvégzésére. Ez az ismert, „azt hogyan lehet, …” kezdető kérdés. Tehát a következő „tudáselemet” ekkor kell a rendelkezésére bocsátani. Aztán az azzal való munka során majd újabb igénye lesz a még további tudás megszerzésére.
A dolgot természetesen tovább bonyolítja, hogy a tanuló egyének nem mindig ugyanabban az időpontban, és nem mindig ugyanabba az irányba szeretnének továbbhaladni.
Ami javaslok, az egy olyan felépítésű kézikönyv, ami - egy közösen megállapított minimum szintről indulva - támogatja a tudásépítő folyamatot. Ehhez a minimum szinthez „belőve” lehetne készíteni, egy minimál indító „kézikönyvmagot”, aztán a további tudás megszerzéséhez már csak olyan - fél, egy oldalas - ismertetőket kell összerakni, amik a közben felmerülő továbbhaladási igényekre ad választ. Mindezt természetesen egy jól strukturált, könnyen kezelhető, gyorsan áttekinthető formában képzelem el.
Nem ígérem azonnalra, de egy ilyen mag és néhány modul vázlatát a napokban összerakom, az anyagot a hét végén PP-vel való borozgatás közben átbeszéljük aztán küldöm az elképzelést.
Erre a vázra első körben rá lehetne építeni a Gusztáv által megírt bevezetőt.