Szerettem volna még jobba megismerni a KreaNod felépített rendszerét, ezért az éjszakai órákban sikerült elolvasnom a közzétett ÁSZF-t.

Le a kalappal a fejlesztő csapat munkája előtt, mert habár nem vagyok regisztrált tag már a dokumentumból is egyértelműen kiderül, hogy ez egy nagyon komplex rendszer. Talán az általam eddig ismert legösszetettebb Drupal megoldás amivel találkoztam. Csak gratulálni tudok, hogy ezt összehoztátok, mert ez tényleg tovább öregbítheti a Drupal jó hírnevét. Hétvégén mindenképpen szentelek majd egy kis időt és beregisztrálok csak azért, hogy láthassam belülről is működni.

Megkérdezhetem Kohán Pétertől, hogy ez színtiszta PHP és MySQL alapokon fut vagy van a színfalak mögött egy Ruby on Rails alkalmazás is? Publikus még ennyit elárulni a fejlesztésről? Tényleg kíváncsi vagyok, hogy sikerült-e ezt PHP-val megvalósítani.

Visszatérve az előző hosszú bejegyzésemre, volt olyan kérdés amire választ kaptam. A vesztes pályázók anyagairól amik szerzői jogvédelem alatt állnak az eredményhirdetés után. Ez megnyugtató lehet a parázók számára.

A portálon lévő blogbejegyzések is sokat segítenek teljessé tenni a képet az egész szisztémáról, pl. "Kreatív aggályok", "Így bánj a megbízókkal, avagy útmutató Kreatívoknak", stb.

Ugyanakkor egyre másra jönnek elő a nyílt szemmel a szakmában lévő kollégák számára a már jól ismert versenyeztetős rendszerek "szolgáltatásai" vagy szabályai.

Óvd az átlagpontodat!
...Bár a KreaNod nem akar határt szabni a kreativitásodnak, próbáld meg a legőrültebb ötleteidből a hasznosakat kiválogatni, és csak azokat beküldeni. Ellenkező esetben az átlagpontjaid láthatják kárát, mert a megbízók nem lesznek kíváncsiak az öncélú művészkedésre. Jó taktika lehet, ha az elszálltabb ötleteidet mindig egy normális mellett küldd be, így ha nagyon nem tetszene a megbízónak, akkor következmények nélkül törölheted az extrém változatot, és valószínűleg nem húzza le az átlagodat sem az erre kapott értékelés.

Oh, szóval itt pontozás alapján értékelnek. Ehhez jön még, hogy vakon versenyzik minden egyes pályázó, mert nem ismeri a pályatársak felhozatalát. Milyen visszaigazolásra számíhat így valaki? Mennek a konzultációs körök elszeparáltan egymástól a pályamű privát fórumán a pályázók és pályáztató között. Közvetlen kontakt felvétele tilos, telefonszám kiadása tilos, online videóbeszélgetés vagy ne adj uram a személyes találkozás tilos, hiszen a pályázó nem fedheti fel valódi kilétét egészen a pályázat eredményhirdetéséig.

El lehet felejteni a hangzatos szavakat szerintem, hogy ez egy barátságos közösségi alkotó fórum. Ez egy verseny pódium, amiben a játékosok vakon játszanak. Ha valaki megkérdezi, hogy milyen érvényesülési lehetőségei vannak egy alkotónak a hagyományos munkavállaláson kívül akkor ez a crowdsourcing dolog talán a legrosszabbak közül való. Ennél rosszabb már csak azok az online rendszerek ahol habár teljesen nyílt a pályázat, alkudozni (bidding www.designquote.net vagy http://www.crowdspring.com/) lehet annak kiírójával. Az igazán bevállalós fiatal grafikusoknak ezt ajánlom megmérettetésre, mert ahogy a KreaNod is írja, ez igazán hasznos a szakmai fejlődésre és gazdagítja a portfóliót! Itt az ázsiai és indiai kollégák feladják rendelesn a leckét mindenkinek, mert miközben egyre magasabbra teszik a mércét ugyanakkor árban jól aláásnak másoknak.

Mégis milyen alternatív megoldások vannak még ezen kívül? Nekem személy szerint sokkal jobban bejön a Behence és a Dribbble által kitalált lehetőség, ahol az alkotók megmutatják a munkájukat (ez lehet valós vagy csak koncepcionális egyszerre), nyílt beszélgetést folytathatnak a pályatársakkal és a megrendelők számára lehetőséget biztosít hogy valakit a tehetsége és stílusa alapján kérjen fel munkára ahelyett, hogy másokat kihasználva dolgoztatna a semmiért.

Szívből remélem, hogy azokhoz a magyarországi pályatársakhoz is el fog jutni egyszer az az üzenet, amelyet a világ élvonalába tartozó alkotótársak igyekeznek közvetíteni a világhálón. Kikre is gondolok?

• Mike Monteiro könyve (Design Is a Job) vagy a hírhedté vált Creative Morings sorozat alatt tartott "F*ck You. Pay Me" előadása, ahol a természetesen nem a megrendelőket akarja becsmérelni, hanem a grafikusokat ráébreszteni arra manifesztójával, hogy ez egy tiszteletet érdemlő szakma és nincs helye a bohóckodásnak. Nézzétek meg!
• Jeffrey Zeldman a web standardok úttörője
• Andy Clarke az angol úr, aki nem hajlandó emailben design terveket küldeni az ügyfeleinek mert meg van győződve arról, hogy a személyes kommunikáció a leghatékonyabb eszköz a közös munkára ahol mindkét fél partnerként viselkedik. Olyan embernek aki pedig nem ül le a megbeszélések alatt az asztalhoz nem enged beleszólást a munkafolyamatba.
• Egy újabb könyv ami mögött olyan elementális filozófia húzodik meg végtelenül egyszerű és hétköznapi szavakba öntve, hogy irdatlan sok ember/vállalkozás alapvetű müködését és hozzáállását változtatta meg a kiadása óta: REWORK. A sikeres vállalkozást folytató 37signals vezetői akik egyúttal könyv szerzőpárosa is (Jason-Fried és David Heinemeier Hansson) szerint nem a bukásainkból tanulunk a legtöbbet, hanem a sikereinkből.
• Seth Godin (van aki még nem ismeri?)

Az én okoskodásom semmi a fenti pályatársak intelligenciájához, érettségéhez, tapasztalatához és bölcsességéhez képest.

Most úgy tűnik, hogy háborút indítok a KreaNod szép kezdeményezése ellen, pedig nem így van. Nemcsak az eddigi munkájukat tisztelem, hanem őket is!
Srácok és lányok! Fejlesszetek egy magyar Dribbble vagy Behence portált és teljes mellszélességgel veletek vagyok! Teljesen jól látjátok, hogy Magyarországon nagyon nagy szükség van egy olyan helyre ahol a tehetséges alkotók és a potenciális megrendelők egymásra találhatnak. Ez lehet jobban, etikusabban és más üzleti modell keretében is létrehozni és fenntartani.

Szívesen olvasnám mások véleményét is a Drupalos KreaNod kapcsán.