Szerintem mindannyian ebben a szellemben fordítunk.

A problémát az okozza, hogy tömören: a hash egy jórészt nem bijektív függvény, melynek kimenete (feltehetően) egyértelműen jellemzi a bemenetet.

Leggyakoribb alkalmazása az ún. ellenőrzőösszeg, ami azt jelenti, hogy a hash érték ismeretében, az inputra ráengedve a függvényt ellenőrizhető, hogy a végeredmény megegyezik-e a hash értékével. Ha nem, akkor valószínű nem megfelelő a bemeneti érték (pl. sérült a fájl).

Ettől függetlenül nem csak erre szokták használni, sőt, eredetileg arra, hogy asszociatív tömbök kulcsait átalakítsák valami használhatóbbra. Ennek az átalakításnak az egyik lépése az volt, hogy további részekre tördelték-hasították a kulcsokat, a hatékonyabb indexelés miatt. Innen a név is, a „hash” ebben az értelemben darabolást, hasítást jelent. (Az érdeklődőknek ajánlom Knuth: A számítógép-programozás művészete c. könyvet, ahol különböző megközelítések egy matematikus alaposságával vannak kifejtve.)

Innen a neve is, hasítófüggvény. Ezt számos könyv így használja, pl. a korábban már említett Tanenbaum-féle Operációs rendszerek, az Ullmann-féle Adatbázisrendszerek és számos egyéb könyv is. Lehet arról vitatkozni, hogy ez jó név-e a hasítófüggvény vagy sem, de ha rákerestek, akkor használatban van.

Korábban ellenőrzőösszegekre polinomokat használtak (lásd CRC), amelyekkel könnyű számolni, de megbízhatóságuk a mai adatkupacokra korlátozott. Ezeket küszöböli ki az MD5, SHA1 és társaik.

A lényeg a lényeg, hogy manapság az MD5 vagy SHA1 hash értékei felhasználásuk alapján legtöbbször ellenőrzőösszegek.

Arra is van lehetőség, hogy egy idegen szót átvegyünk. Ennek legegyszerűbb módja, ha kiejtés szerint tesszük, így mindenki számára egyértelmű, hogy hogyan kell kiejteni, könnyebb a ragozás is. (Tegye fel a kezét az, akinek teljesen világos, mikor kell egy idegen szó, név után kötőjelet tenni.)

Nem, az nem érv, hogy az eredetire rá lehet keresni keresőkben, azért vegyük át 1:1-ben. Aki ezt mondja, az felteszi, hogy az angol az egyetlen, ahonnan szót lehet átültetni egy nyelvbe. Az ilyenek írják le szépen a miszó levest kandzsivel. Esetleg írhatnánk így a csákót, kalpagot, hogy ﻗﺎﭘﺎﻕ…

Számos egyéb problémát felvet még az eredeti átvétele. Mi van akkor, ha egy nyelvet nem beszélőnek kell felolvasnia egy ilyen szöveget? Tudjuk-e milyen nyelvből szó. Ha azt mondom, „marine” egy magyar mondatba ágyazva, tudható-e, hogy francia vagy angol (esetleg más) kiejtést kell alkalmazni? (Azon belül nyelvjárás, hangsúlyozás stb.) Csak én érzem magam feszélyezve, ha egy elegáns étteremben, a francia nyelvű étlapot nemhogy nem értem, de provanszi kiejtés híján megkérdezni sem tudom pincért, az szépen kinéző izé micsoda?

Én azt mondom, ha van valamire már meghonosodott, ráadásul magyar szavakból álló szakkifejezés, akkor használjuk azt, amíg szebb, pontosabb (kiejtés szerint írt vagy más magyar szó) nincs.

Ha jól értem, akkor az importálás miatt vetetted el ezt a remek lehetőséget, ám nem írtad miért ne működne az import ebben az esetben.
(szvsz lényegtelen hogy hány és milyen helyről jön az import, a formátumban kell stimmelniük)

Nálam a termékek több szótár szerint vannak kategorizálva: annyi szótárba vannak besorolva, ahány szerint feltétlenül be szeretném soroltatni őket - vagyis amely kategóriák szerint szűrni, listázni, rendezni szeretném őket, keresni is szeretnék rájuk majd a honlapon. Ebben az esetben minden egyes szótár egy-egy kifejezés hivatkozás mező a termék szerkezetében,
Én erre az importálást is összeállítottam és nem tapasztaltam semmi gondot, hibát, problémát, helyesen működött :-O (az importálás csv fájlból, teszt jelleggel, még nem az élesből jött, de ez mind1 éles-neméles)

Mire gondoltál? Mi bajt okozhat az importálásnál a több szótár befűzése a termékbe?

...a megjelenítendő katalógust persze ebben az esetben már nem olyan egyszerű megoldani, mintha egyetlen katalógusba lennének a termékek befűzve(pl taxonomy menu), de vidáman megoldható akár views-zal vagy egy menü kézi felépítésével és így olyan szerkezetű kategória menüd lesz, amilyet csak kíván a tisztelt megrendelő :-), ebbe behozhatod akár az összes kategorizálás szerinti termék csoportokat is.
...így a termékek több irányból - azaz szótár szerint - kereshetők lesznek, könnyebben megtalálja a vásárló amit keres. Eezzel szemben az egyetlen-, esetleg többszintű katalógus kategória meglehetősen lazán kezeli a besorolásokat, ezt nem ajánlom

tehát mi a gond az importálásnál, ha több szótárba is besoroltad a termékeket?