A Drupal alapvető funkcióit a modulok segítségével lehet kibővíteni. Ezen az oldalon lehet engedélyezni a már telepített modulokat. (Most egyenlőre csak az alaprendszer moduljaival foglalkozunk, a kiegészítő modulok telepítése és alkalmazása későbbi témánk lesz.)
Az engedélyezést követően a modul beállításához az Adminisztráció menü megfelelő pontját kell kiválasztani. Egy engedélyezett modul új felhasználói jogosultságok beállítását is igényelheti.
Az alaprendszer szükséges (vagyis kikapcsolhatatlan) moduljait csak egy gyors lista erejéig vegyük szemügyre:
A lista jól mutatja, mik azok az alapszolgáltatások, amit minimálisan nyújt a Drupal tartalomkezelő rendszer.
A többi modul ki-be kapcsolása egyszerű művelet: az Adminisztráció/Modulok oldalon a jelölőnégyzet segítségével, majd a beállítások mentésével véglegesíthetjük. Természetesen a modulok bekapcsolás után még konfigurációt is igényelhetnek.
Most pedig nézzük meg az alaprendszer "nem szükséges" moduljait. (Talán érdemes úgy gondolni ezekre a modulokra, hogy ugyan nem létszükséglet a használatuk, de többségüket igen gyakran alkalmazzuk.) A sorrend kicsit önkényes, más beállítási sorrendek is logikusak lehetnek.
Az útvonal (Path) modullal a Drupal webcímeihez álnevek rendelhetőek. (Ennek az oldalnak a kezikonyv/alaprendszer/utvonal az álneve.) Ezek az álnevek javíthatják a webcímek olvashatóságát, és segíthetnek az internetes keresőknek a tartalom hatékony indexelésében. Egynél több álnév is rendelhető egy adott útvonalhoz (bár ez általában nem célravezető megoldás).
Az útvonal modul a megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználók számára egy kiegészítő mezőt jelenít meg a tartalmak beküldési és szerkesztési űrlapján, mely segítségével a tartalom útvonalát elfedő álnév közvetlenül megadható. Emellett saját felületet nyújt a már meglévő álnevek megtekintésére és szerkesztésére.
Így az Adminisztráció/Útvonal álnevek oldalt közvetlenül ritkán használjuk, akkor is elsősorban áttekintő listaként.
A későbbiekben látni fogjuk, hogy kiegészítő modul (pl. Pathauto) segítségével az útvonal álnevek egységes rendszerben és automatikusan generálhatók.
A dátum és idő megjelenítésével kapcsolatos beállítások, valamint a rendszer alapértelmezett időzónája állíthatók be.
A beállítási lehetőségek magukért beszélnek:
Regisztrált felhasználók számára akkor érdemes engedélyezi az időzóna testreszabását, ha előfordulhat, hogy a szerver és a látogatók más időzónába tartoznak.
A hét első napjának beállítása naptár jellegű megközelítés esetén lesz fontos.
Ritka kivételtől eltekintve nem érdemes a keresés funkciót (Search modul) kikapcsolni, hiszen nagyon hasznos szolgáltatást nyújthatunk minimális költségért cserébe.
A kereső modul kulcsszavak kereshetőségével ruházza fel a rendszert. Egy nagy webhelyen a kereső használata gyakran az egyetlen módja egy tartalom megtalálásának. A kereső segítségével felhasználók és tartalmak egyaránt megtalálhatóak kulcsszavak alapján.
A keresőmotor a webhelyen közzétett tartalmak és felhasználói adatok alapján felépített index segítségével működik. A modul beállításaival szabályozható az index feltöltésének módja. Az időzítő (cron) beállítása és rendszeres futtatása szükséges a kereső működéséhez.
Az index százaléka adja meg az időzítő egyszeri lefutásakor leindexelendő tartalmak számát. Az érték alacsonyra állításával elkerülhető, hogy az időzítő túllépje a maximális futási időt, vagy kifogyjon a rendelkezésre álló memóriából.
Az alapbeállításokhoz képest talán a sorba rendezés szempontjainak súlyozását érdemes átgondolni. Pl. egy technológiai honlapnál nagyobb, míg egy botanikai honlapnál kisebb súllyal érdemes a közzététel frissességét figyelembe venni.
Megjegyzés: A modul csak egész szavakat indexel, így szótöredékekre sajnos nem tudunk vele keresni.
A Wikipédia definíciója szerint „a gyorsítótár vagy cache [...] az átmeneti információtároló lemeket jelenti, melyek célja az információ-hozzáférés gyorsítása. A gyorsítás egyszerűen azon alapul, hogy a gyorsítótár gyorsabb tárolóelem, mint a hozzá kapcsolt, gyorsítandó működésű elemek, így ha ezen területek tartalma korábban már bekerült a gyorsítótárba (mert már valaki/valami hivatkozott rá korábban), az ilyen adatokat nem a lassú működésű területről, hanem a gyors cache tárolóból lehet előhívni.”
A gyorstár bekapcsolása jelentős teljesítmény javulást eredményezhet. A Drupal képes az anonim felhasználók (látogatók) által kért webcímeket illető tömörített gyorstárazott oldalak tárolására és küldésére. A gyorstárazás használatával a Drupal-nak nem kell minden oldallekérésnél előállítania a weblapot, hanem azt a gyorstárból (cache-ből) tudja kiszolgálni. A gyorstárazási módot ajánlott Normál-ra állítani, aminek még nem lehetnek mellékhatásai.
Nagy forgalmú webhelyek esetén szükséges lehet a gyorstár élettartamának minimális értéket adni. A gyorstár minimális élettartama az az idő, aminek el kell telnie azelőtt, hogy a gyorstár kiürítésre majd újra feltöltésre kerülne. A hosszabb minimális gyorstár élettartam jobb teljesítményt nyújt, azonban a felhasználók hosszabb ideig nem látják majd a legfrissebb tartalmakat. Fejlesztés esetén érdemes az alapértelmezett 0 értéket meghagyni, vagy még inkább kikapcsolni a gyorstárazást.
Néha egy-egy blokk generálása erőforrás-igényesebb, mint a tartalom legenerálása. Éppen
ezért általában érdemes ezt is bekapcsolni.
A Drupal alapú honlapunk jó eséllyel több CSS és JavaScript állomány letöltését is szükségessé teszi az oldal megjelenítéséhez. De maga a generált HTML oldal se a legoptimálisabb a letöltési sebesség szempontjából.
A következő lehetőségek a webhely felé irányuló kérések számának és méretének csökkentését teszik lehetővé. Ez csökkentheti a szerver terhelését, a használt sávszélességet, és az oldalak betöltődésének átlagos idejét. E beállítások engedélyezése fejlesztés közben nem javasolt.
A következő listákon láthatjuk a generált HTML kimenetet, a két mód közti különbséget.
Jól látszik, hogy a sok CSS fájl letöltése helyett csak egyre lesz szükség. Ez pedig előnyös.
Fejlesztés alatt hagyjuk e lehetőségeket Tiltott állapotban.